Minden, amit a törlesztési moratóriumról tudni kell

Orbán Viktor miniszterelnök március 18-án jelentette be a hiteltörlesztési moratóriumot, melynek célja, hogy könnyítsen a gazdasági szereplők helyzetén a koronavírus járvány okozta válsághelyzetben.

Két olyan pont van, amelyek a lakossági hiteleket érintő intézkedés.

  1. 2020. december 31-ig a magánszemélyek és vállalkozások már meglévő hiteltörlesztési kötelezettsége szünetel. 

2. 2020. március 19-től felvehető személyi kölcsönök teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat + 5%-ot, ami jelenleg összesen 5,9%-os szintet jelent.

GDN HitelCentrum
Vincze Krisztián, a GDN HitelCentrum vezetője

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Erről kérdeztük Vincze Krisztiánt, a GDN Ingatlanhálózat központi hitelcentrumának vezetőjét, a GV Hitelközpont országos hitelközvetítő hálózat ügyvezető tulajdonosát.

Mit jelent pontosan a törlesztési moratórium?

V.K. : A rendelet szerint (47/2020. (III.18.) Korm. rendelete) teljes tőke és kamat moratóriumról van szó, vagyis az év végéig nem kell törlesztőrészleteket fizetni a már korábban felvett hitelek után. Ez vonatkozik valamennyi jelzálog alapú hitelre (lakáshitel, szabad felhasználású hitel), és a fedezet nélküli hitelekre is, mint például a személyi kölcsön, babaváró hitel, vagy gépjármű hitelek. Nem világos, hogy mi történik az úgynevezett keret jellegű hitelekkel, mint például a hitelkártya, vagy folyószámla hitelkeret, amelyeknek nincs hagyományos havi törlesztőrészlete, ugyanakkor a felhasznált összegre „ketyeg a kamat”.

Mi várható 2021-től?

V.K.: Minden hitel futamideje (amelyiknek van futamideje, hisz pl. a hitelkártyának, folyószámla hitelkeretnek nincs) kitolódik ennyivel. Nem derül ki a rendeletből, hogy a 9 hónapig (ami akár meg is hosszabbítható) meg nem fizetett kamattal mi történik. Mivel a rendelet nem beszél kamatmentességről, azt kell feltételeznünk, hogy a meg nem fizetett kamatok hozzáadódnak a tőketartozáshoz és a törlesztők újraindulásakor majd a megemelkedett tőketartozás után kell a részleteket fizetni. Ez egy átlagos kamatszintet alapul véve 10M Ft fennálló tartozású hitel esetén kb 3.000 Ft-ot jelent havonta.           

Mi van azokkal az ügyfelekkel, akik nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel?

V.K.: A rendelet szerint ők törleszthetnek tovább, szerződésszerűen.  Még nem világos, hogy mely ügyfél részéről szükséges „aktív” magatartás, vagyis kinek kell jelezni a szándékát. Annak, aki változtatni szeretne, tehát nem akar törleszteni, vagy annak, aki nem akar változtatni, tehát megy minden úgy, ahogy eddig. Mivel előbbiek lehetnek többen, logikusnak tűnik, hogy utóbbi csoportnak kell jeleznie, de kérdés hogyan. A személyes eljárás kivitelezhetetlen a jelen helyzetben, maradnak az elektronikus csatornák, de vagy informatikai fejlesztés kell (iszonyú gyorsan), vagy nagy humán erőforrás kapacitás a banki központokban, ami szintén szűk keresztmetszet. Érdemes figyelni a bankok leveleit, honlapjait.

Mi a helyzet a személyi kölcsön TMH plafonnal?

V.K.: A rendelet szerint mostantól csak olyan fogyasztási hitel THM mutatója nem lehet magasabb, mint a jegybanki alapkamat (jelenleg 0,9%) + 5%. Nagyon gyors reakciót igényel a bankoktól, aminek egyelőre az az eredménye, hogy több bank felfüggesztette a személyi kölcsön igények befogadását átmeneti időre, hisz némi időre van szükségük a módosítások elvégzésére. Az kérdés, hogy a bankok milyen „hitelezési kedvvel” és „kockázatéhséggel” dolgoznak tovább. Ezt hamarosan meglátjuk.

A szerzőről:

GDN Ingatlanhálózat

Érdekesség, tippek és tanácsok ingatlanokról, hitelekről és befektetésről a GDN ingatlanhálózat szakértőitől.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A következő HTML elemek elérhetőek: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>


Get Widget